ÜZLETSZABÁLYZATUNK

 

 
Az eladók nevei: Gyori József egyéni vállalkozó és Győri Group Kft. és
Fulcz Fernc egyéni vállalkozó( A lányom párja)
 
Alapítás éve:1999
 
    
Székhelye:7627  Pécs, Bokor u.2
 
 
Adószáma: 11902353-2-02
 
Cégjegyzékszám: 02-09066637   Baranya-megyei cég-bíróság
 
 
 
Telefon:06-72-238-700
 
 
 
mobil:+36-70-235-19-30
 
 
Telephelye üzletének címe 7627  Pécs, Bokor u.2
 
Nyitva tartási idő: Hétfő-Péntek  7-16-ig. 
 
Tel: 06-72-238-700
 
A honlapon leadott rendelés nyelve :magyar és  írásban megkötött szerződésnek minősül!
 
A leadott rendeléseket 2 évig tároljuk, ezután megsemmisítjük!
 
Fizetési lehetőségek:
 
utánvétel
 
 
Szavatosság 
 
A szavatosság az áru, szolgáltatás rendeltetésszerű használatáért meghatározott ideig való jótállás. 
 
A vásárló 
A szavatossági igény vásárlói benyújtásának határideje 2003. július 1-től 2 évre nőtt. 
 
A vásárlástól számított első hat hónapban jelentkező hiba esetén a kereskedő köteles bizonyítani, hogy a hiba a vásárláskor nem volt benne a termékben, hogy a hiba nem a teljesítéskor is meg lévő körülmények miatt keletkezett, hanem az áru rendeltetésellenes használata okozta. A Rendelet több kötelezettséget is felállít a kereskedő részére: mindenekelőtt a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyen rögzítenie kell a vásárlás tényét, illetőleg a kifogás beazonosításához szükséges adatokat, továbbá amennyiben a kifogást a fogyasztó igényétől eltérően rendezi, ennek indokát is. 
 
Szükségképpen szakvélemény beszerzésével lehet minden kétséget kizáróan igazolni azt, hogy a meghibásodás nem gyártási hiba eredménye. 
 
A törvény vélelem miatt az első hat hónapban a kereskedő köteles bizonyítani, és a szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos valamennyi költséget viselni - így a szakvélemény beszerzési költségét is. 
 
Hat hónap leteltével a bizonyítási teher megfordul és a továbbiakban nem a kereskedőnek kell a hiba keletkezési körülményeit bizonyítania, és ennek a bizonyításnak a keretében az esetlegesen szükséges szakvéleményt beszereznie, hanem - a Rendelet vonatkozó rendelkezései értelmében - a fogyasztó közvetlenül fordulhat a Főfelügyelőséghez. Ez esetben a fogyasztónak tudnia kell azt, hogy egyrészről a vizsgálat költségeit neki kell megelőlegeznie és az csak abban az esetben jár vissza neki, ha a kifogása alaposnak minősült. A vizsgálati díjat - mivel ez esetben az a szavatossági igény teljesítésével kapcsolatban felmerült költségnek minősül - a kereskedő köteles visszatéríteni, de a visszatérítési kötelezettséget az FVF nem állapíthatja meg, csak a bíróság. 
 
A jogérvényesítés elévülési ideje: 
 
a.. a tartós használatra rendelt termékeknél a szavatosság elévülése három év letelte után következik be. b.. nem tartós cikkeknél hat hónap után évül el a szavatossági igény. Azaz ezen idő alatt élhet jogaival a fogyasztó. Azoknál a termékeknél, amelyeknél egy év a jótállási idő, további két esztendeig, azoknál pedig, amelyeknél kettő év a jótállás időtartama, további egy évig érvényesíthető a szavatosság. 
 
A nem tartós használatra rendelt termékeknél (például: cipő, egyéb ruházati termékek stb.) a szavatosság alapján érvényesíthető jogok általános elévülése hat hónap. Ha a vásárló e hat hónap alatt menthető okból nem tudja szavatossági jogait érvényesíteni így különösen, ha a hiba, jellegénél, avagy a dolog természeténél fogva hat hónapon belül nem volt felismerhető - szavatossági jogait a teljesítéstől (vásárlástól) számított egy évig érvényesítheti. 
 
Az EU-ban a szavatosság az alábbiakra terjed ki: 
 
a.. az áru nem alkalmas a használatra; 
b.. teljesen más árut szállítanak, mint amit a fogyasztó rendelt; 
c.. hiányzik a használati utasítás; 
d.. kevesebb áru érkezik, mint amennyit a fogyasztó rendelt; 
e.. hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott áru szakszerűtlen 
összeszerelése is, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős; 
f.. a kötelezett felel akkor is, ha az áru összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, de a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. 
 
A fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely ezektől a rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el. 
 
A minőségi vagy mennyiségi hibáért kellékszavatossággal, a jogi hibáért jogszavatossággal tartozik a kötelezett (aki lehet a gyártó, a forgalmazó vagy a kereskedő). Jogi hibának minősül, ha a hibátlan teljesítés ellenére a jogosult nem szerzi meg mindazon jogokat, amelyek őt jogszabály vagy szerződés alapján megilletnék. 
 
Ha a termék nem felel meg a szerződésnek, a fogyasztót a következő szavatossági jogok illetik meg: 
 
a Ptk. módosítása a fogyasztók számára előnyös irányba változtatta meg a jogérvényesítés sorrendjét. A korábbi szabályozás szerint a fogyasztó elsősorban a hiba kijavítását, illetőleg megfelelő árleszállítást kérhetett, és csak abban az esetben kérhette az áru kicserélését, ha a hiba nem volt rövid idő alatt (8 munka napon belül) értékcsökkenés nélkül kijavítható, vagy a kijavítás a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nem volt lehetséges. 
 
Egyrészt az új szabályozás alapján a fogyasztó már első körben választhat, hogy kijavítást vagy kicserélést kér, tehát a kicserélés, mint igény teljesítésének nem feltétele a javíthatatlanság. A fogyasztó választási lehetősége csak akkor korlátozott, ha a kicserélés lehetetlen (pl. nincs azonos vagy hasonló termék a kereskedő készletében) vagy ha a csere aránytalan többletköltséget eredményezne (pl. azonnal és minimális költségigénnyel járó javíthatóság esetén). 
 
Másrészt az szabályozás alapján a szavatossági jogok érvényesítésének sorrendjében második helyre került az árleszállítás igénylésének a lehetősége, illetőleg az elállás (azaz a vételár visszakövetelése), mely utóbbira akkor kerülhet sor, ha a jogosultnak sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, illetőleg ha a korábbi igények teljesítését a kötelezett nem vállalja vagy nem tudja teljesíteni. Fontos szabály ugyanakkor, hogy jelentéktelen hiba miatt nincs helye elállásnak. 
 
A forgalmazó 
 
A forgalomba hozó felelős a fogyasztóval szemben azért, hogy az áru annak átadásakor megfelel a törvényes vagy szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. 
 
A gyártó, illetve a forgalmazó mentesül a felelősség alól, ha a.. a fogyasztó már a szerződéskötéskor tudott a hibáról, és ennek ismeretében is megkötötte a szerződést; 
b.. a fogyasztó észreveszi, hogy a kötelezett hibásan teljesített, és ezt nem közli időben, akkor az ebből eredő kárért nem felel. 
c.. a fogyasztó szavatossági jogait az olyan hibák tekintetében érvényesítheti, amelyek a teljesítés időpontjában már megvoltak, és két éven belül felszínre kerültek. Használtcikkeknél ez a határidő az eladó és a fogyasztó közötti megállapodással egy évre lerövidíthető. 
 
 
Jótállás 
 
A jótállás esetében arról beszélünk, hogy az áru az átadáskor hibátlan volt. Ez tehát szigorúbb felelősség a szavatossághoz képest, mert a hibás teljesítésből eredő jogvita esetén a gyártónak, illetve a forgalmazónak kell bizonyítania, hogy hibátlan árut adott át és a hiba a fogyasztó rendeltetésellenes használata miatt keletkezett. 
 
a.. A jótállás legrövidebb időtartama 12 hónap, de egyes termékeknél ennél is hosszabb lehet. 
b.. Jótállás esetén 15 napja van a kereskedőnek a kijavításra, amennyiben cserekészüléket biztosít, akkor ez a határidő 30 napra hosszabbodik. 
 
Fogyasztói jogok 
 
a.. A vásárló kérheti a hiba kijavítását, 
b.. a vételár leszállítását, 
c.. a hibás áru kicserélését, 
d.. valamint a munka újbóli elvégzését. 
Javítás esetén - a hiba bejelentésétől kezdődően - a jótállási idő azzal az időtartammal meghosszabbodik, amely alatt az áru rendeltetésszerű használatra alkalmatlan volt. Ha a hibás árut ki kell cserélni, illetve a munkát újra el kell végezni, a jótállás újra kezdődik. 
 
A vásárló - a szavatossági szabályokkal ellentétben - nem javíthatja ki maga a hibát, mert ezzel elveszíti a jótállási jogait. 
 
Tartós termékek esetén amennyiben a termék a vásárlástól számított 3 napon belül meghibásodik, a forgalmazónak ki kell azt cserélnie. (Kivéve, ha a termékbe beépített biztonsági elemek (például elektromos biztosíték) hibásodnak meg. 
 
A távollevők között kötött szerződésekről* 
 
1999. március 1. napján lépett hatályba a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II.5.) sz. kormányrendelet, amely az Európai Parlamentnek és Tanácsnak ugyan­ezen tárgyú 97/7/-EK irányelvén alapul. 
 
A rendelet fő célja a fogyasztóvédelem. A polgári jog általános szabályaitól eltérően a fogyasztó hallgatólagos elfogadó nyilatkozatát, illetve nyilatkozatának hiányát nem lehet ráutaló magatartásként értelmezni. Az áru illetve szolgáltatás ellenértékét a vállalkozás csak megrendelés esetén követelheti. A fogyasztó kifejezett hozzájárulása szükséges az automata hívókészülék illetve telefax útján történő szerződéskötéshez. Ha külön jogszabály nem tiltja és a fogyasztó, nem tiltakozik, a fentieken kívül bármely más távközlő eszköz használható. A fogyasztó a rendeletben biztosított jogairól érvényesen nem mondhat le, eltérni ezektől csak a fogyasztó javára lehet. 
 
Ilyen fogyasztóvédelmi szabály a vállalkozást terhelő tájékoztatási kötelezettség is. Ha telefonon tesz ajánlatot, úgy annak kezdetekor közölnie kell nevét, székhelyét, telefonszámát, és a szerződéskötésre irányuló szándékát. Legkésőbb a szerződés megkötésekor írásbeli úton köteles közölni saját adatait; a szerződés tárgyának lényeges tulajdonságait, az ellenszolgáltatást az esetlegesen hozzá kapcsolódó fizetési kötelezettségekkel, a fizetés, szállítás vagy teljesítés egyéb feltételeit; az elállás feltételeit; a távközlő eszköz alapdíjtól esetlegesen eltérő díját; az ajánlati kötöttség idejét; valamint folyamatos vagy ismételt teljesítés esetében a szerződés legrövidebb időtartamát 
 
Elállás 
 
A fogyasztót a rendelet szerint széleskörű elállási jog illeti meg. Általános szabályként az áru átvételéről, szolgáltatásnál pedig a szerződés megkötésétől számított 8 munkanapon belül gyakorolhatja ezen jogát. Amennyiben a vállalkozás nem tett eleget fent leírt tájékoztatási kötelezettségének, úgy a 8 munkanapos határidő
 
3 hónapra mdosul kivéve, ha ez idő alatt eleget tesz ennek, mert akkor a tájékoztatás kézhezvételétől számítva újraindul a 8 munkanapos határidő. A rendelet alapján nyújtott elállási jog nem illeti meg a fogyasztót, ha Szolgáltatás esetében a teljesítés a fogyasztó beleegyezésével megkezdődött az ár illetve a szolgáltatás díja piaci ingadozástól függ; 
 
az áru személyhez kötött, fogyasztói utasítás vagy kifejezett kérés alapján állították elő, illetve vissza nem szolgáltatható vagy gyorsan romlandó; 
 
hang- illetve képfelvétel, valamint szoftver esetében a csomagolást felbontotta;
hírlap, folyóirat és az időszaki lap terjesztése esetében; 
szerencsejáték-szerződésnél. 
Elállás esetén a vállalkozás legkésőbb 30 napon belül köteles a fogyasztó által kifizetett összeget visszatéríteni, minden költség ot terheli. A fogyasztónak csupán az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatos költségeket kell viselnie, valamint a vállalkozás követelheti tőle az áru nem rendeltetésszerű használatából eredő kárának megtérítését. 
 
A szerződés teljesítésére a vállalkozás a fogyasztó felszólításának kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles. Természetesen a felek ettől eltérően is meghatározhatják a teljesítés határidejét, illetve határnapját. Ha a meghatározott áru nem áll rendelkezésre, illetve a szolgáltatást nem áll módjában nyújtani, úgy erről köteles a fogyasztót haladéktalanul értesíteni, valamint a befizetett pénzösszeget 30 napon belül visszatéríteni. Ez természetesen még nem mentesíti az egyéb szerződéses kötelezettségei alól. Ha a vállalkozás szerződésszerűen helyettesíthető áruval vagy szolgáltatással teljesít, és a fogyasztó elállási jogát a rendelkezésre álló határidőn belül gyakorolja, úgy a visszaállítással kapcsolatos költségek a vállalkozást terhelik.
 
 
 A szolgáltató a látogatók személyes adatait a mindenkor hatályos jogszabályokkal összhangban kezeli, amelyeket az adatkezelés minden fázisában köteles betartani. A szolgáltató által végzett adatkezelésre elsősorban az alábbi jogszabályok adat- és titokvédelmi rendelkezései az irányadóak:
 
 Az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28-án napján kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1998. évi VI. törvény,
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény,
A hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény VIII. fejezetében foglalt adatkezelési szabályok ("Hkt."),
A távközlési előfizetői szerződésekről szóló 249/2001. (XII. 18.) Korm. rendelet,
A hírközlési szolgáltató adatkezelésének különös feltételeiről, a hírközlési szolgáltatások adatbiztonságáról, valamint az azonosító kijelzés és hívásátirányítás szabályairól szóló 253./2001. (XII. 18.) Korm. rendelet
 A szolgáltató titoktartási kötelezettsége:
A szolgáltató a tudomására jutott személyes adatokat köteles bizalmasan kezelni, azok megismerését az érintett előzetes hozzájárulása nélkül más személy számára nem teheti lehetővé, illetve azokat nem hozhatja nyilvánosságra. A titoktartási kötelezettség a szolgáltató alkalmazottját, tagját, megbízottját a szolgáltatóval azonos módon terheli és megszegéséért a jogszabályok szerinti felelősséggel tartozik.
 
 
A személyes adatok védelméről:
 
 
A személyes adatokat bizalmasan kezeljük, azokat harmadik félnek nem adjuk ki.